Neonomád

A reggeli Tilosos adás igen tanulságos volt, felhívta a figyelmet arra, hogy a wireless net használatával kapcsolatos fogalmak némelyike tisztázásra szorul. Nézzük mit nem, vagy nem feltétlenül csinál egy neonomád.

A wardriving és a warwalking vezeték nélkül internethozzáférési-pontok gyűjtését jelenti. Kell hozzá egy wifis laptop vagy tenyérgép, egy hozzá kapcsolt GPS, és habitustól függően autó vagy kényelmes cipő. A gyűjtött adatokat később meg lehet jeleníteni térképen, például felrakni Google Mapsre, vagy megosztani a többi wardriverrel a neten adatfájlként. Ha egy területet rendszeresen vizsgálnak, ott nyomon lehet követni például a drótnélküli net terjedését vagy a használt eszközök fejlődését, ami izgalmas szociológiai következtetésekhez vezethet.

Piggybackingnek hívják, ha egy wardriving során levadászott magánhálózathoz csatlakoznak is netezés céljából. Ez azon túl, hogy etikailag aggályos, egy nemrégiben hozott bírósági ítélet jogértelmezése szerint szabálysértés is. A hatályos jogszabályok értelmezéséről vannak eltérő vélemények is, de azon a tényen, hogy az engedély nélküli wifihasználat nem tartozik a neonomádok érdeklődésének homlokterébe, ez sem változtat.

Warchalkingnek hívták, amikor a lelkes wargyaloglók krétával megjelölték a talált hálózatokat. )( jel járt a nyitott, () a zárt hálózatnak, alatta szöveggel illett feltüntetni a használt titkosítást és a hálózat nevét is. Amióta minden sarkon három-négy hotspot mosolyog az arrajáróra, teljesen eltűnt ez a fajta szórakozás.

Végül legyen szó a war- előtagról, amit a legendárium szerint a wardialing kifejezésből kölcsönöztek az első wifisták. A wardialing a szép modemes kalózkodás korszakából származó terminológia, véletlenszerű számokra való rácsörgést jelen. Így kerestek annak idején modemeket a telefonhálózaton. De ezt sokkal jobban bemutatják a mai utolsó warban, a Wargames című filmben.

(A szerző wardrájvolt, warsétált, warlamosozott és piggybackelt már, de szigorúan munkán kívül.)