Neonomád

Sokszor bele se gondolunk melyek az igazán fontos, nehezen előteremthető adatok. Én is akkor jöttem rá, hogy a címjegyzékemből iszonyú régi az utolsó biztonsági mentésem, amikor azt néztem tehetetlenül, hogyan szárad a laptopomon a ráborult kakaó. (Túlélte, csináltam is új mentést.)

A problémára természetesen van gyári megoldás, az Apple .mac szolgáltatását megvásárolva minden személyes adat szinkronizálódik a netre, illetve az azonos fiókot használó gépekre. Meg lehet azonban oldani ezt helyi hálózaton is. Az Address-o-sync segédprogram segítéségével a helyi hálózat több Macjének a címjegyzéke is szinkronban tartható, ami címtár szerverrel nem rendelkező irodák esetében célszerű megoldás lehet. És természetesen ugyanennyire jó biztonsági mentést készíteni az asztali gépemre.

A hozzáférés jelszóval korlátozható, a szoftver adományware, tehát kipróbálni egy fillérbe sem kerül. Mindenképpen ajánlom.

Serif barátunk Szingapúrból jelentkezett egy szkrínsottal anzixszal. És ennek az ürügyén be tudjuk linkelni a Phenoelit hackercsapat jelszógyűjteményét, amiben a legváltozatosabb hálózati eszközök alapértelmezett jelszavait lehet megkeresni. A lista ugyanannyira jó "óvatlanul otthagyott" rendszerekbe való belépésre, mint támogatást nyújtani óvatlanul otthagyott rendszereket üzemeltető ismerősöknek.

A legdurvább a Kindle-ben, az Amazon novemberben bemutatott e-könyv olvasó kütyüjében, hogy egyáltalán nem érződik rajta, hogy kütyü volna. se az, hogy eszköz, csak egy tárgy. Csak ott van némán, az asztalon, a divatosan műbőr tokjában (beépített Moleskine-szerű pánttal), vagy a kezedben, körülbelül olyan természetességgel és magától értetődően, mint egy könyv. Nem is láttam még egy olyan kütyüt, ami ennyire valódi volt. iPodról és egyéb mp3-lejátszókról ne is beszéljünk, annál egyértelműbben kütyü kütyük nincsenek. Read the rest of this entry »

A januárt túl kellett élni. Csúszós, latyakos, esős, hideg, szeles, olyan mint egy rossz film noir alkotás. Dolgozni még csak-csak lehet, de írni róla. Most viszont úgy tűnik tavaszodik.

Laptoptáskát venni maga a pokol. Fekete, 'üzletember vagyok lopd el a notebookom' Samsonite táskát mindenhol lehet találni, többnyire tartanak, nagy- és/vagy Apple boltokban meg lehet figyelni pár 'fiatalos és kreatív' dizájnú táskát is. És itt a vége, minden másért rohangálni kell, keresgélni különböző boltokban, erősen hátha alapon.

Azaz rohangálni kellett és keresgélni kellett. Valamikor az elmúlt fél évben megnyílt ugyanis a laptoptaskabolt.hu, ami egészen szép készlettel várja az érdeklődőket. Tartanak alu diplomatatáskákat bérgyilkos/kémfilm fetisisztáknak, üzleti utazós bőröndöket, amibe belefér a cég teljes könyvelése, áramra szomjas mobil táskairodákat beépített nyomtatóval.

A honlap szerint van bankkártyás fizetési lehetőség, kiszállításra az MPL-t használják. Ha valamelyikőtök kipróbálná a szolgáltatást, várjuk a beszámolót.

Ezúttal a belvárosba vezetett neonomád expedíciós utam, és a furcsa nevű Galéria Café Pub-ban végződött. A hely a Wesselényi és Akácfa utca sarkán található, de hogy miből élhet, arra sajnos rövid ottartózkodásom alatt nem sikerült rájönni. Mert semmi extra nincs a helyben, azt leszámítva, hogy elég gyors a wifi (ami vendégeknek ingyenes, a kódot a pincérnőtől tudhatod meg).

Átlagos hely, átlagos árakkal, hangulat semmi, és ember se nagyon ebédidőben (najó, utána kb. fél órával). Ehetsz, ihatsz, amit akarsz, az étlap maga egész vállalhatónak tűnik. Összesen egy kis sarok van az emeleten, ahol vannak kanapék és néhány fotel, egyébként az obligát vendéglátóipari faszék a meghatározó, ami hosszú távon nem annyira kényelmes (plusz néhány olyan szék tartalékban, amilyet utoljára középiskolában láttam). Pozitívum, hogy van hálózati csatlakozó majd' minden asztalnál, így legalább nem fenyeget a veszély, hogy lemerül a notebookod.

Dolgozni végül is lehet itt, mert nincsen hangos társaság, ami zavarna. De csak abban az esetben gyere ide, hogyha el tudsz vonatkoztatni a zenei kínálattól, ami a méltán alig hallgatott Sztár rádió teljes archívumától Dw1 "Milyen gagyikat hallgattunk mi régen?" témában írt bejegyzésének tartalmáig terjed. Mindezt ráadásul nem valami halkan, bár valószínűleg lejjebb veszik a hangerőt, ha szólsz.

Ha éppen erre jársz, és meg akarsz inni egy teát/kávét, jó választásnak tűnhet, de törzshelynek nem hiszem, hogy beválna.

Wifi: 5/5 (gyors, nem szakad) Hangulat: 0,5/5 (amikor ezt írom, Eddy Grant "Joanna Give Me Hope" című örökzöldje megy, lefojtva a megelőző "Kör közepén állok" élő felvételt. Kell ennél többet írni?)

Általánosságok következnek, de semmi sem annyira hasznos, mint ha van egy jó fülhallgató a táskádban. A web mostanában hangos médiummá vált; "süketen""siketen" menthetetlenül lemaradsz dolgokról. A beépített hangszórókat jobb elfelejteni, egyrészt mert zavarhatja a többi vendéget, másrészt mert többnyire borzalmasan szólnak…

Egy rendes fülessel viszont vidáman nézhetsz youtube videókat, hallgathatsz szakmai podcastokat, vagy vehetsz részt online sajtótájékoztatón a kedvenc kávézódban ülve. Arról nem is beszélve, hogy bármikor lecserélheted a hely zaját vagy zenéjét a sajátodra, ami komoly előny, ha a szomszéd asztalnál épp parázs vita alakul ki a napisajtóról.

Közeledik a karácsony, Valamikor ajándékozd meg magadat a kinézettnél eggyel jobb darabbal. Ha jól választottál, akkor elkezdheted újrahallgatni a zenegyűjteményedet!

(A szerző mostanság szerzett be egy PMX 60-as Sennheisert és boldog.)

Hírbehozó már egy hete megírta, hogy karácsonyi akciója keretében a FON-tagok mindössze €10-ért juthatnak közösségi rúterhez, a kommentekben ezen felül még három ingyen rúterről és 2 ajrós kiegészítő antennáról mesélnek. Ehhez képest az én postafiókomban semmiféle ajándékkód nem bukkant fel, pedig még a Spam mappában is megnéztem, hátha. De nem. Pedig megleptem volna magam kétezerakárhányszáz forintért egy rúterrel.

Magyar fonérók (fonisták? fonikusok?), ti kaptatok karácsonyi ajándékot a FON-tól?

A tegnapi alakulóüléskocsmázásig nem is gondoltam arra, hogy elosztót kéne hordani magammal. Egy-két konnektor mindig van, ha nem, akkor levett fényerővel, visszafogott processzorral még el tudok szöszmötölni két-két és fél órát. A Szimplában viszont hatan vagy heten ültünk szomorúan körül két konnektort.

A megoldás egy egyszerű, kis helyet foglaló té elosztó lett volna, olyan mint fent a képen. Én a sarki elektronikai üzletben - Voltos Bolt, már a név is gyönyörű - szereztem be, igazibb nomádok megrendelhetik a számtalan webbolt bármelyikéből.

Kapható elektronikai divatszínekben: fehérben, barnában és feketében.
Ára igényességétől függően 250-1500 Ft közé esik.