Neonomád

Ironikus módon pont a belvárosban járva ütközik az ember néha abba a próblémába, hogy van még egy órája a következő találkozóig, ráférne egy kávé, de igazából enne is valamit (és nem ezer forintos közepesen jó szerndvicset), de kimászni egy távolabbi bevált helyre: az már időben nem fér bele, mert át kéne nézni az emaileket felkészülni a találkozóra/vizsgára. Ebbe a szituációba a kiskörút környékén  gyakran kerültem. Aztán kora ősszel a Kálvin felől indultam a Ferenciek felé a Kecskeméti utcán haladva, amikor feltűnt a nemrég megnyitott Coffeinn.

A helyet azóta összesen háromszor teszteltem. A tapasztalatok dióhéjban:

Pozitívumok: 
• könnyen megközelíthető
• finom a kávé
• van fenti, csendesebb rész
• van dohányzó és nemdohányzó rész
• 790 HUF a 3 fogásos napi menü
• a napi menüben nem extra adagok vannak, bár épp jól lehet lakni, ellenben 3/3 alkalommal jó volt a konyha.
• a felszolgálók kedvesek és készségesek

Negatívumok 
• wifi ugyan van, de a mac-et egyszer sem engedte fel, bár a személyzet mondta, hogy jelezték a tulajnak többször is, tehát lehet, hogy történt azta előrelépés az ügyben
• általában sokan vannak, főleg 11 és 3 között
• amikor sokan vannak, akkor általában joghallgatóktól nyüzsög a hely, tekintve, hogy az ÁJK-val szemben van.
• konnektor van lent és a felső szinten is, de nem minden asztalnál

A Digitális Nomádok közösség videóiból szemezgettünk. A nomádság egy cultural engineer tolmácsolásában.

Milliószor elmentem mellette (nagy hiba volt), mire egy kedves barátom azzal tuszkolt be a Simplon ajtaján, hogy elképzelni sem tudna jobb helyet a beszélgetésünkhöz, mint az Imádott Kávézóját.

Első benyomás a helyről: sötét. Második: még annál is sötétebb, főleg a kávébarna falak és az ablakok hiánya, valamint a -1 méter mélység miatt. De mindez csak a Móricz Zsigmond tér fényes forgatagából beesve tűnik problémának. A hely varázsa pontosan ebben lakik. A kis előtér (apró asztalok székekkel) lefele vezető lépcsőben folytatódik (balra a pult) majd hátul, egy magasabb részen lévő, egyben dohányzásra kijelölt hely (továbbra is kis asztalok, azonban falból kialakított párnázott kanapé-szerűsggel). A hely fizikai adottságai alapján minden épeszű ember számára világos, hogy a hely alkalmatlan egy kávézónak. Mégis az olyan belső megoldások teszik szerethetővé a helyet, mint a merész sötétbarnára festett falak, és az apró megoldások (lépcsőkorlátra kifeszített filmszalag-díszítés).

Tagadhatatlan, hogy nem egy New York (vagy Japán) kávéház vagy egy Centrál, mégis a mozi süllyesztett folyosójából kialakított kávézó a sötétbarnára festett falaival, csendes nyugalmával és a kedvező áraihoz képest (és attól függetlenül is) isteni kávéjával egyértelműen ideális hely munkához, gondolkodáshoz, személyes találkozóhoz, vagy akár két program között egy szendvicsre és az e-mailjeid megválaszolására.

Jó bornak nem kell cégér- mondják, a Simplon diszkrét megjelenése és szinte észrevétlen jelenléte ellenére mindig majdnem tele van. Ha egyszer benézel, te is megtudod miért.

A Kiskörút-Nagykörút vonzáskörzetétől távolodva mondjuk Kelenföld felé nehezebb netcafét találni. A Tranzit Art Cafe a Kosztolányi Dezső térből Bukarest utca felé beugró parkos területen található. Ez a tér korábban még a szerző gyermekkorának békeidejében Volánbusz pályaudvarként funkcionált. A város növekedésével a végállomás kikerült az Etele térre, majd a régi állomásépület sokáig romosan állt és évekig tanakodtak a felhasználása felől. Az ötlet, hogy egy félig szabadtéri, az állomásépületben pedig félig fedett szórakozóhely jöjjön létre viszonylag hamar megszületett, ám a lakók azonnal megvétózták, ami nem csoda, hiszen örültek, hogy megszabadultak az egész nap nagy forgalmat bonyolító emberelosztó központtól.

Végül megnyílt a Tranzit Art Cafe mely a tavaszi és nyári időben a tökéletes hely munkára, vagy csak olvasásra. A tér meglepően csöndes ahhoz képest, hogy csak egy ugrásra van a Móricztól. A korábbi váró (tetővel fedett, de oldalirányban nyitott) rész most teraszként funkcionál, praktikus járólapokkal van lerakva, melyekre a klasszikus asztal-szék kombináción kívül nagy és kényelmes foteleket is kihelyeztek, mely hosszabb távon kényelmesebb. Akinek még ez is kevés, az pedig az oszlopok közé kifeszített függőágyak egyikét is igénybe veheti. (Vagy ha megtetszett, meg is veheti, az árat feltüntették az étlapon is). Az étlapot egyébként stílusosan egy busz menetlevél-dossziéjához hasonló formátumban hozzák ki. Az árak közepesen drágák, de ezzel feltehetően megfizetjük a zavartalan üldögélést is.

Nem teljesen értettem miért 15 perc egy gyömbér felszolgálása, és a kávéból is ittam már jobbat, ám pincér készséges volt és a rendelés felvételekor megadta a 'Tranzit vendégek' beszélő nevű wifihez tartozó jelszót. Plusz pont jár arra, hogy gondoltak a kisgyermekesekre, és a terasz asztaloktól távolabbi végén létrehoztak egy játszósarkot, ahol a kicsik kedvükre tapicskolhatnak, amíg anyu-apu megiszik egy kávét és megválaszolja az emailjeit.

A helyet ajánljuk délutáni ejtőzéshez, személyes találkozóhoz.

(A képeket viztorony-tól kölcsönöztük, ezúton is köszönet érte.)